Kulturális séták

Budapest után Sepsiszentgyörgyön található a legtöbb Kós Károly által tervezett és épített épületegyüttes. Ezek a munkálatok közel 50 évig tartottak, és köz- valamint magánépületeket is magukban foglaltak. Fő megbízói Gödri Ferenc, Sepsiszentgyörgy polgármestere, Csutak Vilmos, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója, Dr. Fogolyán Kristóf, a Háromszék vármegyei közkórház igazgatója, illetve Dr. Kabay Gábor jogász voltak. 15 Kós épület került fedél alá az évek során, melyből néhány kisebb középületet a múlt rendszerben lebontottak. A legikonikusabb Kós-épület Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Múzeumnak ad otthont (Kós Károly utca 10. szám). További Kós-épületek Sepsiszentgyörgyön, melyek kívülről megtekinthetőek egy városi séta alkalmával: - egykori Református leánygimnázium (ma a Székely Mikó Kollégiumhoz tartozik, Gábor Áron utca, 18 sz.) - egykori Református elemi iskola (ma tanulók háza, Kőrösi Csoma Sándor utca19 sz.) - Keresztes-ház (Gróf Mikó Imre utca 9 sz.), melyben 1927. márciusában lakott a híres zeneserző és zongorista, Bartók Béla, a XX. század egyik legmeghatározóbb zeneszerzője - Csulak-ház (csládi ház, Konsza Samu utca 11 sz.) A borítókép Kónya Ádám rajza; forrás: Székely Nmezeti Múzeum.

Kézdivásárhely a Kárpát-medence legkeletibb, magyar többségű városa, az egykori Kézdiszék központja. A város területén valamikor római katonai tábor volt, amely az Ojtozi-szorost vigyázta.  A városközpont (egykoron piactér) építési stílusa érdekes, Közép-Európában egyedülálló, és ez a városközpontot körülvevő udvarhálózatnak, vagyis udvartereknek köszönhető. Tehát: tegyetek egy sétát az óvális alakú történelmi városközpontban, hogy megértsétek és megcsodáljátok eme érdekes építkezési stílust! Céhes város lévén, Kézdivásárhelyen fazekasok, cipészek, bőrművesek, kovácsok, lakatosok éltek és dolgoztak; ezek a családok pedig úgy építették fel házaikat, hogy az „munkahely” és a család élettere is legyen. Vásárok alkalmával így áruikat közvetlenül kitehették a házuk, műhelyük elé, a piacra. Napjainkig fennmaradtak a főteret gyűrűként körülvevő szalagtelkek, úgynevezett udvarterek, amelyek mai napig meghatározzák a város egyéniségét. Ezek a házak a tér (vagyis ma a város központja) köré összpontosultak, ahonnan napsugarak formájában kis utcácskák bukkannak fel: az úgynevezett udvarok, vagyis eldugult utcák. Régen az udvarterek családneveket viseltek, mint Jancsó, Csiszár, Balogh, Kovács, Rácz stb. 1851-től a telepesek is megjelentek az udvari közösségben, ezért az udvarok vezetékneveit fokozatosan számok váltották fel. Az egykori piac körül (ma városközpont) jelenleg 73 ilyen udvartér található, ezek harmada a belvárosból indul ki, illetve a belvároshoz kapcsolódik. Sétátok során számos impozáns épületet láthattok: a belváros legtöbb épülete a XIX. század második felében és a XX. század első felében épült. Mindegyiknek érdekes és szép története van. Térjetek be a Turisztikai Információs Központotba is, ahol még többet megtudhattok a városról, és további tippeket kaphattok Kézdivásárhely turisztikai látnivalóiról, valamint a programkínálatról!