Elek apó intelmei

Háromszék sok zarándokhelye közül Kisbacon az egyik leglátogatottabb. Pedig a kis erdővidéki faluban nem álltak talpra örökre székbe jósolt mozgáskorlátozottak, nem buzog fel vakokat látóvá tevő csodaforrás. Csak egy emlékház áll ott, 52 évvel ezelőtt avatták fel, azóta állandó célpontja a magyar irodalom és kultúra nagyjai előtt fejet hajtani érkező látogatók és a szinte kötelező iskolai kirándulások részvevői számára. Udvarára néhány esztendeje egy pad került, rajta ülő bronzszobor, oda lehet melléje vackolódni, és talán már hallani is Elek apó hangját. 

A 162 éve született, 92 éve elhunyt mesemondó, Benedek Elek életművének legismertebb eleme kétségkívül az 1922-ben indított első erdélyi gyermeklap, a Cimbora, amelynek főszerkesztését a Szentimrei Jenő által jegyzett első lapszámok után Benedek Elek vette át. Nemcsak erkölcsnevelő, mégis szórakoztató irodalommal, történelmi és természettudományos ismeretterjesztő olvasmánnyal látta el az előfizetők táborát, hanem az Elek apó üzeni rovat keretében nagyszámú gyermeklevelezőjének helyesírását, fogalmazáskészségét is következetesen csiszolta. E levelezés révén mintegy 50 ezer erdélyi magyarral állt meghitt, személyes kapcsolatban: „Az állam nyelvét meg kell tanulni, az édesanyátok nyelvét nem szabad elfelejteni.”

Csinta Samu