Bibarcfalvi református templom

A ferences szerzetesek Assisi Szent Ferenc lelkületével Isten ajándékaként elfogadják az egész teremtett valóságot, benne testvéreiket és önmagukat is. A testvéri élet számukra nem elmélet vagy ideológia, hanem konkrét életforma, amelyben megtanulnak szeretni, áldozatot hozni, önmagunkból adni, és megosztani, amijük van, soha nem tartva magukat különbnek embertársaiknál. 🙏🤲  A Szent Ferenc által 1209-ben alapított rend (Kisebb Testvérek Rendje) tagjai 1240-1250 között Németországon és Magyarországon át érkeztek Erdélybe; Besztercén, Nagyszebenben és Székelyvásárhelyen (Marosvásárhelyen) telepedtek le először.   Az első ferences szerzetes 1677-ben érkezett Esztelnekre. Esztelnek felső részében ekkor már állt a Szent György kápolna, amely mellé fából építettek kolostort. E kolostor megáldására 1690. október 1-én került sor. A kolostor melletti templom 1710-1729 között épült a régi Szent György kápolna elemeinek felhasználásával – valószínűleg ez lett a templom szentélye. A kőből épült kolostor építése 1750-ben fejeződött be. ⛪  1921. december 23-án éjjel a kolostor a templommal együtt tűzvész áldozatává lett. Szinte minden a lángok martalékává vált.  1926-ban a kolostor területén templom-iskolát építettek, ahol hétköznaponként tanítás zajlott, vasárnaponként misét celebráltak. ✏️ 🙏🏻 📿 Egy újabb szomorú fejezet következett be (nem csak) az eszetelneki kolostor életében, mikor 1951. augusztus 20-án éjjel a kolostorban lakó testvéreket a máriaradnai kolostorba deportálták a Román Kommunista Párt parancsára.  A régi kolostorra, eredeti formában ma már csak a kettős sekrestye, az ott látható falba épített szekrény, a díszes sekrestye szekrény és a kevésbé látványos keleti szárny falai emlékeztetnek, valamint a kolostor alapítási évét igazoló faragott gerenda.  Térjetek be az esztelneki ferences kolostorba, hogy megismerjétek a nemrég felújított kolostor történetét, érdekességeket a templomról, a ferences szerzetesek hivatásáról!   📍 A látogatáshoz előzetes bejelentkezés szükséges. 📆 Esztelneken kívül még itt találtok ferences kolostorokat Erdélyben: Brassó (Brașov), Csíksomlyó (Șumuleu-Ciuc), Dés (Dej), Déva (Deva), Gyergyószárhegy (Lăzarea), Kaplony (Căpleni), Kolozsvár (Cluj-Napoca), Szászsebes (Sebeș), Székelyudvarhely (Odorheiu Secuiesc). 

⛪ Az ötkupolás ortodox katedrális a sepsiszentgyörgyi és a Kovászna megyei román közösség szimbolikus emlékműve. Építését 1939. szeptember 20-án, a II. világháború kitörésének harmadik hetében kezdték el. Falfestményei három ember munkáját dícsérik: Iosif Vasu, Marian George és Marcel Codrescu. A székesegyház alagsorában találjátok a Román Szellemiség Múzeumát, ahol XIX. századi fa- és üvegikonok jelentős gyűjteményének számos darabját tekinthetitek meg. A múzeum nagyszámú vallásos könyvvel is rendelkezik.

⛪ A zabolai református vártemplomot könnyen megtaláljátok, hisz a főút mentén fekszik. Az erdélyi késő gótikus építészet jellegzetes XV. századi emléke. A vélhetően Árpád-kori épületet az 1473-ban pusztító földrengés után építették át. 1753-ban a templomot kibővítették és átalakították, ekkor nyerte el mai formáját. 💮 Csodálatra méltó a virágokkal díszített festett kazettás mennyezete, és az orgonakarzat virághímes táblasora. Külön figyelmet érdemel a mennyezet egyetlen állatalakos díszítésű kazettája, melyen kétfejű sas tűnik fel, alatta pedig kígyók tekergőznek. A szentély külön érdekességei a férfifejeket ábrázoló gyámkövek. Az 1977. évi földrengést követően a szentély délkeleti részében egy gótikus szentségtartó fülke, az északi falfelületen pedig egy homokkőből faragott késő gótikus sekrestyeajtó került napvilágra. A templom évszázadokon át fontos védelmi szerepet is betöltött. A templomot körülölelő várfal feltehetően a XV. században épült, és egészen a XVIII. századig vizesárok övezte. A fal egykor akár a 8 méteres magasságot is elérte, jelenlegi méretére 1838-ban bontották vissza. ❗ A látogatáshoz előzetes egyeztetés szükséges. 📅

⛪ Nézzétek meg a református parókia bejáratát díszítő monumentális, háromszéki stílusú székelykaput, ugyanakkor ne hagyjátok ki a templomban rejtőző kincsek, mint az orgona, a festmények és az oltár felfedezését sem. A templomlátogatás után megismerhetitek a kovásznai születésű Ignácz Rózsa színésznő, írónő életét, munkásságát, hagyatékát. Látogassátok meg az Ignácz Rózsa Emlékszobát a református templom melletti papilaknál.

⛪ Látogassátok meg a szerény kis unitárius templomot, mely a XIII-XIV. század fordulóján épült. Az 1954-ben bekövetkezett tűzvész után került az érdeklődés középpontjába: ekkor ugyanis a csupasz falakról középkori falfestmények kerültek a napvilágra. A falképrestaurálás során kiderült, hogy a templom belsejét Szent László freskó-részletek ékesítették. A templomot a restaurálás során díszes kazettás mennyezettel látta el id. Sütő Béla, vargyasi bútorfestő mester. 📌 A látogatáshoz előzetes egyeztetés szükséges!

A XVII. században épült templomot virágmintás kazettás mennyezet díszíti, mellette Háromszék legkecsesebb fából ácsolt haranglábja áll. Ha távolról nézitek az építményt, egy szoknyát viselő asszonyra hasonlít. Gyönyörű gerendakötésekből kialakított lábazatát, amely a tornyot tartja, zsindellyel borított eresz védi, ez fölött van a harangház, amelyet az ugyancsak zsindellyel fedett, az egész épületet védő sisak koronáz. A haranglábon egy 1773-as reneszánsz díszítésű harang van. A templom körüli székelykapuk a népi faragás és festés remekei. A temetőkertben egy több száz éves tölgyet is szemügyre vehettek. A templom napközben folyamatosan nyitva tart, nyári időszakban este 19 óráig, télen pedig 16 óráig.

A középkori templom alapfalai fölé épült Makovecz Imre által tervezett református templomban harmonikusan jelenik meg a régi és az új. Fedezzétek fel miként kerültek beépítésre az itt előkerült több évszázados templommaradványok: a faragott ablakkeret töredék az egyik csúcsíves ablakba, az Úrasztala alá a XI. századi oltár gyámja és a rovásírásos kő keresztelőmedence. Ez a rovásírásos emlék a XV. századból való, az eddigi legkorábbi nyelvemlék a székely írástudás, a székely rovásírás régi voltáról! A látogatáshoz előzetes egyeztetés szükséges!

A vártemplom az Árkos patak völgyében egy magaslaton áll. A XIII. századi templomnak, melyet a XVI. században gótikus stílusban átépítettek, öt saroktornya és harangtornya volt; védőfalai XVII. századiak. Délkeleti tornya a XIX. századi földrengésekben ledőlt, harangtornya megrongálódott. 1830-ban a régi templomot lebontották és 1830-1833 között újat építettek helyébe. 1844-ben épült mai harangtornya, melyben Háromszék egyik legszebb hangú és legnehezebb (1 tonna) harangja szól. A látogatáshoz előzetes egyeztetés szükséges.

⛪️ Kézdimartonfalva, Kézdivásárhelytől 12 km-re fekvő település, melynek látványossága a falu központjában épült műemlék, az országút ölelésében fekvő református templom. A templom egyhajós, építésének pontos ideje ismeretlen. Feltételezhetően a XV. században épült, XVIII – XIX. századi átalakításokkal.  1754-ben történt templomjavítás alkalmából a templombelső nyugati része festett kazettás mennyezetet kapott, a királykazetta elmondása szerint Isten dicsőségére. A késő reneszánsz 1754-és évi festett kazettás mennyezet a templom legértékesebb eleme, a Kárpát- medencében található társaival együtt. A kézdimartonfalvi templom kazettáit Molnár András festette, szám szerint 7x9-et. 1778-ban a templom tornyát megjavították, 1815-ben épült meg a koronás szószék.  1824-ben a templom keleti részét kibővítették, ebben az évben nyerte el mai formáját. Ekkor a templom újabb 60 darab, barokk stílusú kazettával bővült, így látható ma összesen 146 virágmintás kazetta Martonfalván. Képi világa nagyon hasonlít a szacsvai, valamint a maksai református templomok mennyezetéhez.  1824-ben készült el a templom orgonája is, a brassói születésű Petrus Gottlieb Schneider mester munkája. Orgonáinak homlokzata egyszerű, de elegáns, jellemző a klasszicizáló stílus, traktúrája és kiváló hangzása igen figyelemre méltó. A kézdimartonfalvi hangszer, a jellegzetes Schneider orgonáktól eltérően a karzat kis mérete miatt különálló tömlővel készült, mely tömlő a templom padlásán helyezkedik el. A hangszer első javítását Carl Eischenk végezte 1886 körül, majd 1974-ben a marosvásárhelyi Mesnyi János javította. 1871-ben történt meg a torony újrafedése, majd 1903-ban került sor a templom teljes javítására, restaurálására. Ez alkalommal egy emlékiratot és a kor néhány fémpénzét a torony csillaggömbjében helyeztek el, amely mind a mai napig ott van. A templomon 2020-2021-ben állag megóvási munkálatokat végeztek.     A templom pénteken és szombaton 8:00 - 20:00 között látogatható, de előzetes egyeztetés alapján más időpontokban is.